Már 12 éve dolgozok a Predictive Index magyar képviselet vezetőjeként, ami számomra nagy boldogság. Vezetői, szervezetfejlesztési és humán erőforrás management tanácsadóként bóklászok itthon és külföldön, mert partneri/ügyfél köröm Gyergyószentmiklósnál kezdődik keleten és San Francisco  a legnyugatibb  állomás. Nagyon érdekes munka, mert olyan bepillantást nyújt az egyes szervezetek életébe, belső világába ami különben lehetetlen lenne. És ez a munka nem nyugdíjas állás..... mi nem megyünk nyugdíjba. Ameddig bírjuk magunkat, addig toljuk az ipart. Na ezért lehet hogy 20-30 év múlva valahol Erdélyben csak letelepedek végre :) .Mit tagadjam a munka rengeteg mászkálással jár, de ez amúgy is lételemem. Viszont a magánélet......... Egyedül élek. De jól érzem magam, hiszen csak magamnak kell dolgaimmal elszámolnom, és egyenlőre jóban vagyunk egymással.

Nagyon érdekes dolog emberekkel foglalkozni. Nagyon érdekes dolog szervezetekkel foglalkozni, hiszen azt is emberek alkotják. Nagy örömömre szolgál, hogy nem kényszerülök olyan emberrel együttműködni, akivel nem akarok, egyenlőre két személy van letiltva a telefonomon. Gyűlnek........ Nem baj. És sajnos nem javulok :) . Mert én nem szerelem magam, nem akarom magamat megváltoztatni, és nagyon utálom ha valaki pedig ezt szeretné nálam elérni. Ilyen vagyok és ilyen is maradok.

Amiket irosgatok itt a blogon abban az van, amit látok, olvasok, bújok, tapasztalok. És ezeket a tapasztalatokat szeretném megosztani azokkal, akiket érdekel. Ezért örülök ha másokat tudok segíteni, hiszen több StartUp vállalkozással vagyok kapcsolatban. És rendületlenül próbálom a menedzserekbe, vezetőkbe empátiát, új szemléletet beleverni, hogy hatékonyan tudják a rájuk bízott embereket irányítani.

Sokan utálják Budapestet, pedig ez a város is olyan mint a többi, a Te dolgod hogy valahol jól akarod-e érezni magad avagy nem. Én szeretek itt lakni, de nem kizárt hogy máshova teszem át "székhelyemet".

Itt egy tipikus "munkanapom", amikor a Predictive Index használatára oktatom az embereket. Egy tárgyaló, ahol van egy flipchart és projektor. És ekkor két napig kell állni a sarat, hiszen záporoznak a kérdések, és nem hibázhatsz..... emberekről van szó, nem lehet félvállról venni, nem lehetsz cinikus, bár ma azért az egyik partnernél tanácsadáson nem fogtam vissza magam, mondtam én gazdagon ami a fejemben volt.

És sokat sportolok mostmár, futás és konditerem megy, indul a túraszezon is. Nagyon jó kikapcsolódni, fizikai tevékenységet végezni a mentális munka után.

És szeretek alkotni, szeretek alkotásban részt venni. Legyen az új vállalkozás, valaminek a megváltoztatása, átalakítása, jobbá tétele. Miért is? Mert a változás, a dinamika az ami viszi előre a világot. Statikus gondolkodással  nem sokat haladunk előre.......

Mit mondjak még? Fogytam fél év alatt 10 kilót, és most az idővel vagyok kemény versenyben, ugyan nem nekem dolgozik de igyekezek ezen változtatni. Szóval nem kímélem magamat. Én már régen valagba rúgtam a komfortzónámat........

Majd meglátjuk mit hoz a jövő...... Aki olvassa a blogot az tudja hogy most tréfáltam. Megalkotjuk a jövőt.  Nem várunk ölbetett kézzel, hanem megtervezzük a jövőt, és dolgozunk érte hogy megvalósuljon. Magamnak leírtam hogy mi is, de azt más nem láthatja. 

Hát hajrá! Mosolyogj! 

"Nem az a lényeg hányszor ütnek ki, hanem az hogy  hányszor kelsz fel" /Vince Lombardi

És ez így igaz. Ameddig fel bírsz állni, állj fel, ne törődj a huhogókkal és támaszkodj azokra, akik felsegítenek.

"A siker nem annak az eredménye hogy mit tudsz, hanem hogy mit tanulsz"

Mire is van szükséged?

Az élet nem habostorta. És aki gyenge, az kiszáll. Lehet szépíteni, fényesítgetni. Lehet haragudni a kijelentés miatt, pedig igaz. A Flow élménybe Te tudod magadat csúsztatni. Az ellenkezőjébe is. Te tudod magadat fasírttá darálni, Te tudod magadat a csúcsra tolni. És én magamat. Te nem tudsz. Ha megteremtem magamnak ehhez a körülményeket, akkor meg vannak teremtve, és nem attól függ a jóérzésem hogy Te megteremtetted-e vajh?

Mindenkinek van élettapasztalata, és tudja jól, hogy vannak olyan helyzetek ahol kizárólag az eltökéltség, a jövőkép számít, és az ember fejét leszegve, fogait összeszorítva küzd. Igen, ez az élet szépsége. Miért vágnak neki 1800 km-nek az alaszkai télben, kutyaszánon? Ugye teljesen hülyék? Nem, nem azok. Ők azok a hősök, akik át akarják érezni azon út emlékét, mit érezhettek elődeink amikor oltóanyagot kellett szállítaniuk a -40 C-ban, különben emberek százai halnak meg, Erről szól az Iditarod. Arról hogy egyedül vagy kint a vadonban, és meg kell küzdened az életedért.

Való világunk cizellált formában igényli UGYANEZT. És ki akar csinálni. Idegileg, mentálisan, fizikailag. Vannak akik ezt felismerik, vannak akik nem. Vannak akik ezzel nem törődnek, valakik csak ezzel törődnek. Magánügy. Az Ő dolguk.

Menni kell tovább. Ha beteg vagy gyógyulj meg és menj tovább. Ha gyenge vagy akkor erősítsd meg magad és menj tovább. Ha félsz nem baj, csak menj tovább. Ha megijedsz nem baj, csak menj tovább. Ha kételkedsz nem baj, csak menj tovább. Ha valamit eldöntöttél akkor menj tovább. És ne nézz vissza, hiszen azért mész tovább mert valahol nem volt jó. 

Nem tűröm el, hogy valaki megszabja az életem folyását. Nem tűröm el, ha valaki folyamatosan manipulálni és irányítani akar. Ha megkérsz és én vállalom azt örömmel teszem, szabad akaratomból. Szabad emberek önként vállalt együttműködésében hiszek. Akárcsak Te, kedves barátom.

A kitartás az, ha szabad akaratodból naponta tevékenykedsz céljaid elérése érdekében. Ne félj néha tabula rasa-t tartani, és magadba pillantani, elszámolás végett. Kapd össze magad, és csináld tovább! Ha az utadat járod, minden rendben lesz. Minden pillanat point of no return, azaz elmúlt, nem térhet vissza. De ha az utadon történik akkor azt jelenti haladtál előre, és ez a lényeg. Néha vakrepülés, néha viharba kerülsz de ahogy annak van eleje van vége is, néha süt a Nap, meleget árasztva, néha a saját hajadnál fogva ráncigálod ki magad a szarból, de nyugi, a partvonalnál csak tapsolnak (kevesek)m illetve kifütyülnek (szinte mindenki). Mindez számít? Semennyit. Magadnak kell elszámolnod.

Néha úgy kell haladnod, mint az Iditarod résztvevői. Néha csak a kitartásod számít. Nem számít a hó, a fagy, menni kell. Menj vagy dögölj meg, ahogy az Idegenlégió nem hivatalos jelmondata mondja.

De mindent egyre jobban csinálsz, egyre ügyesebb és eredményesebb vagy............. és ez így természetes. Olyan világ vár, amire Te sem számítasz, és mosolyogva nézel majd vissza azokra a mai hihetetlen gyötrődésekre, amelyek fenyegetőleg tornyosulnak egeden éppen most. Nem a legjobbak nyernek, hanem a legkitartóbbak!

Meg fogod csinálni!

Én is.