Sokan azt hiszik, hogy a marketing a termékek csatája. Úgy gondolják, hogy hosszú távon a jobb termék fog nyerni. A marketingesek felmérnek, számolnak és kimutatják, hogy az ő termékük jobb, és az végül győzni fog.
Mindez merő illúzió!
Nincs objektív realitás, nincs a "legjobb termék". Minden, ami a marketing világában létezik nem más, mint érzet, benyomás, vélemény, ami a potenciális vevők koponyájában él. Az érzet a realitás. Minden más illúzió. Minden igazság viszonylagos. Viszonylagos az egyes emberek gondolkodását illetően. Ha azt mondod "Igazam van, a másik pedig téved" evvel csupán azt fejezed ki, hogy képes vagy valamit másképpen, esetleg jobban, mélyebben felfogni, mint a másik. Igazság és érzet összeolvadhat gondolkodásukban, nem hagyva helyet a kettő megkülönböztetésére. Ezt nem könnyű belátni. Az emberek, hogy képesek legyenek megbírkózni azzal az ijesztő realitással, hogy egyedül vannak a világmindenségben, kivetítik önmagukat a külső világba. A világ külső megnyilatkozási valóságosabbank tűnnek számukra, mint saját gondolkozásuk termékei. Pl. valakinek a véleményét hallgatod, akkor hamar megtudod milyen újságot olvas, adót néz, hallgat, honnan szerzi információit.
Az egyetlen realitás, amiben az embere tökéletesen biztos lehet, az a saját érzete. Az az övé. Az Ő dóga (népiesen dolga).
A marketing legnagyobb hibája az a feltételezés, hogy a valóságban termékcsaták dúlnak. A marketingesek hőse a termék, a siker vagy kudarc a termék tulajdonságaitól függ. Pedig mi a szemünkkel nézünk a világra. agyunkban képeket alkotunk, kapcsolunk kifejezésekhez. És ez a döntő. Mondok példákat: orosz-vodka, olasz-cipő, gönci-barack (pálinka), szatmári-szilva (pálinka, már hogy szórakozzak kicsit), Levi's-farmer, norvég-pulóver, medve-Erdély, motor- Harley Davidson. Mi lenne ha a Harley kocsit kezdene gyártani? Semmi, belebuknának, mert a Harley az motor és nem autó. Tegnap némi bor mellett éreztem ezt, hogy nem ternékről van szó, hanem érzetről. Nem érzelgősségről, hanem érzetről, hogy amit átadsz az érzet, élmény, és nem termék. És ennek a maketingnek erről kell szólnia.
Az ember azt hiszi el, amit el akar hinni. Azt a dolgot (ízt, látványt, brandet stb.) találod jónak, amelyiket jónak akarod találni.
A csatát az is nehezíti, hogy a vevők gyakran másodkézből jövő érzetek alapján döntenek. Ez a "mindenki tudja" elv. Hiszel ennek? Talán nem. Igaz ez? Talán. De kit érdekel?
Ez az önmarketingben mókás: Hogy Te mit tartasz rólam, az a Te realitásod, a Te érzeted, a Te igazságod. Nem objektív. És ugyanaz igaz vica versa is. Hogy én mit tartok Rólad az az én realitásom, érzékelésem és igazságom. Ez se objektív. Tehát interperszonális kapcsolatban nem emberek hanem eltérő érzetek, realitások csatáznak egymással. De ez már egy másik téma.
