Ne csodálkozz a képen, hiszen benne van az aktív pozitív lelkiállapot lényege.
Passzív pozitív
A közérzetet tekintve nem kellemetlen állapot. Laza vagy, nyugodt, könnyed, fogékony, de nem túlzottan figyelmes a körülötted történő dolgokra. Nem is teljesítményállapot! Annak felel meg, amikor olyan rutindolgokat csinálsz, amelyek nem követelnek fokozott aktivitást. Ilyenkor az ember gyakran fantáziál, gondolatai elkalandoznak. Ha passzív pozitívban potenciális stresszhelyzettel találkozol, igyekszel figyelmen kívűl hagyni, remélve, hogy elmúlik, vagy valaki majd kézbe veszi a dolgot. Ha mégis foglalkozol vele, csak érintőlegesen, fél szívvel vagy rajta. Nem merülsz el benne. A teljesítményed színvonalán ez tükröződni fog.
Passzív negatív
Semmi sem érdekel. Ha valami mégis megragadja a figyelmedet, az inkább bosszant, idegesít, irritál. Ebben az állapotban nyújtod a leggyalázatosabb teljesítményt. Állandóan az a kérdés gyötör, miért vagy ennyi gonddal büntetve, miért gyötrelmesek napjaid. Erőtlennek, depressziósnak, kiszolgáltatottnak érzed magad. Szeretnél elbújni az emberek és a problémák elől.
Kisebb-nagyobb mértékben minden normális ember megtapasztalja ezt az állapotot. Szelídebb formájában a passzív negatív kiváltója lehet valamely csekélység - mondjuk egy találkozó elmaradása, amit örömmel vártál. A passzív negatív oka lehet mélyebb. Előléptetés elmaradása, munkahely elvesztése, egy betegség. A mély passzív negatív tipikus kiváltója egy hozzád nagyon közel álló személy elvesztése.
A passzív negatívban minden módon el akarod kerülni a problémákat és azt, hogy cselekedned kelljen. Ez érthető, hiszen nem vagy olyan állapotban, hogy cselekedni tudj. Bármit csinálsz, minden rossz lesz, hacsak a passzív negatívból nem sikerül kiverekedned magad, mielőtt nekilátsz a feladatnak.
Aktív negatív
Bármi kerüljön is az utadba, harcolni akarsz vele, és ha feldühít valami, egyetlen gondolatod, hogyan egyenlítheted ki a számlát (emlékeztetni szeretnélek az arcmimika fontosságára, mit okozhat ajkaid bal oldalának dühös megrándulása). Ez a jól ismert adrenalin-kiáramlás kiváltotta "harcolj vagy menekülj" reakció.
Forr benned az energia, de értelmetlenségekre pocsékolod. Az aktív negatívban a kalapács hatalmasat lendül, de energiáját elnyeli a latyak. Felhívsz valakit telefonon, aki nem veszi fel, és ezért kiabálni kezdesz valakivel akinek ehhez semmi köze.
Ezek az agresszív mechanizmusok nem véletlenül alakultak ki az emberi törzsfejlődés során. Szükség volt rájuk, hogy őseink sikeresen harcoljanak a kardfogú tigrissel, a barlangi medvével (az erdélyi barnamedvék hozzájuk képest pincsikutyák). Ezer és ezer éveken át ez volt a megfelelő válasz a kihívásokra, amelyekkel az embernek szembe kellett néznie. A mában viszont ezért óriási árat kell fizetnünk! Aki túl gyakran van aktív negatívban - klasszikus típusa ennek az az állandóan rohanó, aki rögtön dühbe jön, ha valami nem a szándékai szerint alakul - fokozottan van kitéve a pszichoszomatikus betegségeknek. Például az átlagosnál háromszor nagyobb az esélye, hogy infarktusban hal meg, vagy már fiatalon utoléri a gyomorfekély, a magas vérnyomás vagy más, stressz okozta betegség.
Vannak idők, amikor az aktív negatív az egyetlen megfelelő válasz. Életveszélyes helyzetekben életet menthet. Az ilyen helyzetek ma már - legalábbis békeidőben - eléggé ritkák.
Aki nem tudják, hogy változtathatóak tudatosan a belső energiaállapotok, gyakran esnek csapdába. Hagyják, hogy olyan helyzetek hajszolják bele őket az aktív negatívba, amelyek e legkisebb mértékben sem tekinthetők fenyegetőnek életükre. Például nem találnak parkolóhelyet, forgalmi dugóba kerülnek stb. Száz és száz pédát lehetne hozni.
Az aktív negatívban színvonalasabban teljesítünk, mint bármelyik passzív energiaállapotban. Bármennyi energia is jobb, mint a semmi. Ezért azonban súlyos árat kell fizetni, és a teljesítményünk sosem lesz olyan jó, mint aktív pozitívban.
Aktív pozitív
Ez feszültség nélküli energiát, a cselekvés, a teljesítmény örömét jelenti. Koncentrált vagy és éber, tele lelkesedéssel, de ura önmagadnak és a helyzetnek. Az aktív pozitív úgy hangzik, mintha ez lenne az eszményi teljesítményállapot, de a két dolog nem ugyanaz. Az eszményi teljesítményállapot megfelel annak a "fehéren izzó" pillanatnak, amikor a test és az agy tökéletes harmóniában működik
Teljesítményed minőségét számos tényező befolyásolja. Szerepe van benne annak, hogy mit eszel, hogyan lélegzel, a vizualizáló készségednek, a tevékenységed környezetének, a napszaknak stb. Mindezeknek harmonikus egységet kell alkotniuk, hogy elérd ezt a "fehéren izzó" pillanatot, vagyis a lehető legjobb önmagadat nyújtsd. Egyes tényezőkre nincs hatásod, alakulásuk véletlenszerű. Ebből következik, hogy az eszményi teljesítményállapot elérése nem csak tőled függ.
Az aktív pozitív azt a legmagasabb teljesítményszintedet reprezentálja, amelyet tartósan fenn tudsz tartani. Az aktív pozitív az eszményi teljesítményállapothoz vezető kapu. Mindenki az aktív pozitívon át jut az eszményi teljesítmény állapotába. Persze nincs garancia arra az aktív pozitívban, hogy el is jutsz oda, de ez az állapot felel meg a tartósan lehetséges legjobb teljesítményednek. Ragyoghatsz egy kicsit fényesebben, kicsit homályosabban, de az aktív pozitívban mindig ragyogsz. És kérlek hogy ragyogj tovább!
Másként fogalmazva: az eszményi teljesítményállapotban a cselekvés során képes vagy belső potenciálodat 100%-os szinten kihasználni. Aktív pozitívban a potenciálkiaknázási hatékonyság 85-90%-os. Az aktív negatívban mondjuk 60%, a passzív pozitívban lehet mondjuk 25%, passzív negatívban legfeljebb 10%.
És hogy ne felejtsétek el az aktív pozitív állapothoz rendelt mai képet, ezért ismét itt van, hogy foglalja keretbe a mai, kicsit hosszúra nyúlt cikket:
