Nike, Kinder Morgan, Volkswagen, Samsung Electronics, Oracle.
Ismerős cégek ugye? Ők eljutottak idáig... De nem nagy nemzetközi konszernekről szeretnék szólni, hanem a kicsikről, mikrovállalkozásokról. Magyarországon ez jellemző. A keleten kibontakozó vadkapitalizmusban (vadkeleten) nem alakult ki a vállalkozás kultúrája, sajnos még most is botladozunk az ügyben. Szabályozók, előírások, finanszírozás, gépek/berendezések beszerzése, iroda/műhely/csarnok bérlése stb. Működési költségek. Hol spórol a kezdő iparos? A munkaerőköltségeken. Nem vesz fel külsőst, hanem inkább a családból intéz ügyintézőt/dolgozót. Most pedig vegyünk elő egy ősi szankszrit bölcseletet, amit évezredekkel ezelőtti tibeti buddhista szerzetesek jegyeztek le:
Inkább mérget vegyél be, mint társat az üzletbe.
És ez így igaz. Tulajdonosi strukúra: nem 5%-ról beszélek, hanem 50-50%-ról. Felejtsd el. Örökre. Se családtagot, se barátot, se mást. Senkit! Vagy a Tied, vagy nem! Nézzünk erre egy frenetikus példát dióhéjban: nagyon sokan ismerik a Lowa és a Hanwag túracipőket, 'bakancsokat'. Szóval Johan Wagner megalapította kb. száz éve a cipőgyárát, LOWA névvel. Eredményes életút után fiai örökölték a vállalkozást, viszont a hármas finoman szólva sem értett egyet, de annyira, hogy szétváltak. Hans Wagner önálló lett, alapított saját cipőgyárat, ahonnan kikerülő topánkák HANWAG márkanéven futnak. Persze mára a tulajdonosi szerkezete mindkét cégnek bonyolult lett, de nézzük csak az alapesetet.
Mi a gond ezzel? Már megint a fránya alá/fölérendeltség, feladatmegosztás. Szinte kizárt hogy ne szóljanak bele egymás dolgába, és az esetleges "üzemi" konfliktus áthúzódik a családra, családi vitává alakul, azaz egy családi vállalkozás sokkal simábban esik szét mint egy nem családi. Nem szükségszerű, de nagyon valószínű.
Ha megússza a a vállalkozás az elejét, mert intelligensen oldják meg a felmerülő problémákat (megbeszélik, egyezetetik, megtervezik stb.), mindenky happy. Pedig itt kell megint résen lenni: el fognak fogyni a családtagok, barátok (számszakilag). És ha egy működő családi vállalkozás tovább fejlődik, akkor jön az új dilemma: valakit kintről kell felvenni. Egy családkultúrába idegent behozna? Rendkívűl kevesen tudják ezt meglépni. Több példát mondhatnék, de ez egy bizalmi dolog, a tanácsadói iparágban belső infókat nem teszünk közzé. Ez becsületbeli ügy.
Ezért van az a klasszikus (de nagyjából igaz) mondás, hogy minden három kezdő vállalkozásból csak egy éri meg az első évet. Ezek közül szintén megy tovább az arány, azaz a harmadik év végére tíz kezdő vállalkozásból egy marad.
A vállalkozásalapítás és vállalkozásfejlesztés írott és íratlan szabályait nem lehet büntetlenül figyelmen kívül hagyni. Az életet nem érdekli, ha te nem veszed figyelembe az alapvető törvényszerűségeket. Már írtam sokat arról, hogyan kell nekifutni egy vállalkozás alapításának! Családi vállalkozás esetében sokkal-sokkal óvatosabban kell eljárni!
Ha valaki családi vállalkozásban dolgozik (szia Zsolti!), az jól tudja miről beszélek!