Vannak fennek, vannak lennek. Vannak lennebbek. Van lent, és van fent. Igen, néha vesztünk, néha nyerünk. Néha a vesztés olyan brutális pofánvágás, hogy vérző arrcal, szédelegve állsz fel. Szóval megpróbálsz felállni.
"Néha vesztes csata után keresel új utakat, hogy megnyerj egy háborút"/Donald Trump.
De valami fontosat szeretnék mondani: 'Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha"/Ernest Hemingway.
A kérdés az, hogy ki hogy tud felállni az ütés után. Mert fel kell állni. Met ha lentmaradsz, akkor vége. nem adhatod fel. Én sem adom fel. A támadás támadás, a védekezés védekezés.
Ami van, az van. És ha a düh, a harag, a bosszúvágy magad felé fordul, akkor is több az aktív negatív energiája a semminél.
Ne feledjétek, nem az a kemény leány/legény aki adja az ütéseket, hanem aki állja.
Holnap is felkel a nap.
Felkel. Mert az a dóga. A Te dógod a Te dógod.
ha harcolni kell harcolj ha ütni kell üss ha térdre kell borulni akkor borulj.
Ez ami igazán fontos bármilyen feladat megoldásához. A pozitív beállítottság a bajnokok motorja. Az egyik vezető (autógyártás) ezzel a gondolattal keresett munkatársakat. "Csak bizonyos beállítottságú emberek bírják a forró helyzeteket. Ez több, mint kihívás - inkább kockázatos kaland volt. Senkinek sem roggyant meg a térde.. Senki sem kételkedett, hogy lehetséges, amibe belevágunk. Nem volt kéztördelés. "
Nem létezik sikeres embere, aki a munkatársai szerint negatív gondolkodású és magatartása negatív beállítottságot sugározna. A kiemelkedő teljesítmény és a negatív beállítottság egyszerűen nem fér össze.
A következetesen magas szintű teljesítmény önfegyelem, különösen pedig fegyelmezett gondolkodás eredménye. A fegyelmezett gondolkodás olyan valóságlátást eredményez, amely egyszerre realista és pozitív. A kiemelkedő teljesítők nem hordanak rózsaszín szemüveget, világosan látják, milyen kihívással kell szembeznézniük, és nem próbálnak menekülni a nehézségek elől. Ezekhez pozitív beállítottsággal közelítenek, és tudják, hogy időben megtalálják a megfelelő megoldásokat.
Mivel belső energiaállapotunk érzelmi és lelki klímánk tükre, minden állapotnak megvan a maga jellemző érzelmi és gondolati mintája.
A negatív gondolatok megváltoztatják az idegrendszer kémiai egyensúlyát. Nézz meg egy híradót, olvass el egy újságot. Mindenhol balesetek, erőszak, bánat ....... negatív hírek. Nyugi a hatása alá kerülsz már azzal, hogy eszedbe jut később. Egy szar helyzet utólagos felidézése ugyanolyan reakciót válthat ki, mintha megint élőben benne lennél megint.
Ha felidézed életed csodálatos pillanatait, amikor szívből és hangosan nevettél, amikor az egész lényedet az öröm járta át, amikor látva teljesítményedete az elégedettséggel töltött el. Szentelj eme gondolatoknak három percet, és vizsgáld meg, mit érzel. A szervezeted kémiája ismét megváltozott, mintegy válaszul a pozitív gondolatokra.
Az elv egyszerű, de a lehetőségek, amit teljesítményjavító alkalmazása magában rejt, az óriási.
Mivel ezt a témát nem lehet rövidre fogni (ez nem nescafé, főzzél rendes és sok kávét, de most azonnal!)!, ezért szerintem a héten ezzel foglalkozunk.
Van az a vicc, hogy:
"Az egyik ember üti kalapáccsal a saját ujját.
Barátja kérdezi - hülye vagy, miért jó ez?
Válasz - tudod milyen jó amikor abbahagyom?
Aktív negatív Aktív pozitív
Energiatelt, de feszült. Energiatelt és fesztelen
A kiborulásos feladás reakciója Feladatvállalásos reakció:
Torokszorító félelem reakciója Keresek egy megoldási módot,
Gyomorgörcs/ideg reakciója ha nem működik, keresek lehetőséget
Passzív negatív Passzív pozitív
Feszült, és nincs energia Fesztelen, de nincs energia
A visszavonulásos feladás reakciója: Feladatkerüléses reakció:
Ez túl sok nekem, képtelen vagyok Lehet, hogy magától megoldódik az egész
megbírkózni vele Félszívvel végzett próbálkozások:
Ha nem megy, még mindig mondhatom, hogy nem is
akartam annyira.
Mi különbözteti meg a lelki állóképességet a tevékenységmániákusságtól? Mi a különbség a csúcsteljesítményt célzó elszántság és a kényszerneurózis egyik esetének tekinthető túlzott feladatcentrikusság között, ami szétrombolhatja a magánéletet, a családi életet és néha az elmebaj határáig képes valakit eltolni?!
A legfontosabb különbség abban van, hogy képesek vagyunk józanul mérlegeleni, milyen kihívásokat fogadunk el, és ha már elköteleztük magunkat és mindent beleadtunk, hogy teljesítsük, amit magunk elé tűztünk.
Két lehetőség van: vagy elfogadod a "sorscsapást", vagy keresel egy megoldást. A napi idegeskedés nem megoldás. Fókuszálj a feladatra - és ne az intrikára, illetve arra, ki mit csinál.
Ha belefogtál egy játszmába, játszd hozzáértően. Igyekezz körültekintően megválasztani, milyen feladatokat vállalsz. Menekülésként, kompenzálásként feleslegesen ne vállalj feladatokat. Elemezd a kihívásokat, és ha úgy látod, helyesebb visszahúzódni, akkor húzódj vissza. Lehet, hogy valami olyasmit kellene csinálnod, ami túl sokat igényel tőled. Ám ha egyszer benne vagy, azt csináld szívvel, lélekkel! Teljes szívvel és teljes lélekkel. Adj bele mindent, amire képes vagy! Ne add fel, inkább vállald, hogy néha összeszorul a gyomrod!
Hogyan fogadd a kihívásokat? A lényeg az alábbiakban összegezhető:
1. Tanuld meg kézben tartani a belső energiaállapotodat, vagyis tedd magad függetlenné a akülső hatások okozta stressztől.
2. Derítsd ki, mi kell ahhoz, hogy a legjobb formában légy, és hogyan kötelezheted el magad száz százalékig egy feladat mellett.
3. Tárgyilagosan, mentségeket nem keresve értékeld a teljesítményedet. Ha valami nem vált be, hát nem vált be. Te mindent megtettél, nincs okod mentegetőzni mások előtt, legkevésbé pedig önmagad előtt.